Magyar Levente: Ukrajnának muszáj lépnie

Az ukrán fél nyitottabbá vált a kisebbség és a magyar kormány érveinek a meghallgatására – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Ungváron, ahol Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettessel az új ukrán oktatási törvény alkalmazásával, a határon átnyúló együttműködéssel és a határinfrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket tekintették át.

A zártkörű megbeszélésen jelen volt Keskeny Ernő, Magyarország ukrajnai nagykövete, Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete, Csutora Zsolt, a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár, Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő és Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke.

Másfél óra elteltével elsőként Brenzovics László távozott a megbeszélésről, aki a Kárpátalja hetilap tudósítójának elmondta, jó lett volna, ha ezeket a megbeszéléseket a törvény elfogadása előtt bonyolítják le, lehet, hogy kevesebb lett volna a gond. Hozzátette még, emiatt feszültség alakult ki Magyarország és Ukrajna között, és van egyfajta feszültség az ukrán kormányzat és a kárpátaljai magyarság között is. Ezt kellene oldani, ám ez egy hosszú folyamat, amely most indult el.

Az, hogy a tárgyalás nem a megszokott protokolltalálkozó volt, jól tükrözi, hogy az eredetileg egyórásra tervezett (a sajtót 11 órára hívták meg, a szerk.) megbeszélés háromórásra sikeredett. Az azt követő rögtönzött sajtótájékoztatón Vaszil Bodnar konstruktívnak nevezte a tárgyalást, elsősorban az oktatási törvényt illetően. Közölte a kárpátaljai magyar közösség képviselői február 14-én megbeszélést kezdenek Lilija Hrinevics oktatási tárcavezetővel.

Magyar Levente a magyar közmédiának és lapunk tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: úgy látja, most először reális esély mutatkozik a magyar–ukrán kapcsolatok normalizálására, hiszen az ukrán fél megerősítette azt, hogy a két ország kapcsolatait megterhelő oktatási törvény életbe lépése ellenére addig nem történik semmilyen változás a kisebbségi oktatási rendszerben, amíg azt a kisebbségek képviselői jóvá nem hagyják. Utalva a február 14-i kijevi találkozóra megjegyezte, hogy az ukrán fél részéről Ungváron elhangzott vállalás fényében komoly reményt fűz ahhoz, hogy mihamarabb megegyezésre tudnak jutni, ami azt jelenti, ahogy a status quo nem fog megváltozni, amíg nem jön létre olyan megállapodás az ukrán kormányzat és a kárpátaljai magyar kisebbség között, amelyet az utóbbi jóváhagy.

– Mi nem akartunk az ukrajnai kisebbségi oktatás kérdéséből nemzetközi ügyet kreálni. A kisebbségek véleményének figyelmen kívül hagyásával és az Európai Unió, a NATO felé tett vállalások, nemzetközi kötelezettségek megszegésével elfogadott tanügyi törvény rendelkezései idézték elő azt a helyzetet, ami miatt Magyarországnak be kellett avatkoznia – fogalmazott a parlamenti államtitkár. – Most komoly esélyt látok arra, hogy ezt a nehéz időszakot magunk mögött hagyjuk, és folytatódjon az a nagyon előremutató együttműködés, amit Ukrajnával fenntartunk a függetlenné válása óta – hangsúlyozta.

Magyar Levente elmondta, áttekintették a kapcsolatok fejlesztését szolgáló projektek kérdéseit, köztük azt, hogy Magyarország szeretne két autópálya-kapcsolatot létesíteni Ukrajnával, a következő években új vonatjáratok beindításával szeretné fejleszteni a vasúti közlekedést, és a határforgalom rugalmasabbá tétele érdekében új átkelőhelyeket létesíteni.

– Arra a megállapításra jutottunk, hogy ezeknek a projekteknek a megvalósítását semmilyen módon nem szabad befolyásolniuk a kapcsolatainkban problémát okozó kérdéseknek, amelyek egyébként megoldódhatnak az elkövetkező hetekben – húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva a parlamenti államtitkár kifejtette: aggasztó jelenségnek tartja a Kárpátalján megszaporodott magyarellenes provokációkat. Ebben a kérdésben, mint minden más ügyben is, a magyar kormány a helyi magyar közösség véleményére támaszkodik, s ha tőle olyan jelzés érkezik, hogy veszélyben érzi magát, akkor a magyar kormány lépéseket tesz a magyar kisebbség megvédése érdekében.

– Én nem vagyok optimista azzal kapcsolatban, hogy e mögött nem a magyarsággal szembeni indulatok állnának. Látok ilyen tendenciát. Akkor fogunk lépni, ha a magyar kisebbség választott képviselői erre bennünket felkérnek – fogalmazott.

A Kárpáti Igaz Szó kérdésére, miszerint mivel magyarázható, hogy hónapokkal az oktatási törvény elfogadása után retorikát váltott Kijev, Magyar Levente kifejtette: fordulatról még korai lenne beszélni.

– A törvény előkészítő szakaszában folytatott megbeszélések alapján, mi végig azt reméltük és talán nem alaptalanul, hogy a jogszabály abban a szellemiségben fog megszületni, amelyben a tárgyalások folytak – mutatott rá az államtitkár. – Ennek tükrében a beszélgetés és a konzultáció most már nem elegendő bizonyíték számunkra arra, hogy valódi fordulatról van szó. Meglátjuk majd a konkrét lépéseket, a hangulatban beállt egy jelentős változás, az ukrán fél nyitottabbá vált a kisebbség és a magyar kormány érveinek a meghallgatására. Szeretném hangsúlyozni, a magyar kormány a kisebbségi álláspont erősítésére lépett be ebbe a diskurzusba. Azt az ukránok tudnák megmondani, mi változott. A nemzetközi szereplők, akik ebben a kérdésben véleményt nyilvánítottak, szinte egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a 7. cikkely ebben a formában visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén. Azt gondolom, az ukrán fél felismerte, hogy muszáj lépnie. Egyébként meggyőződésem, hogy a magyar kisebbség korábban sem jelentett veszélyt az ukrán állami érdekekre.

A találkozó hozadéka, hogy az ukrán sajtóban megjelent hírek szerint az ukrán külügyminisztérium megállapodásra jutott magyar partnerével az oktatási törvény ügyében. Menczer Tamás erre reagálva azt közölte, hogy az ukrán médiában megjelent hír hazugság, a helyzet ezzel éppen ellentétes. A Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára kiemelte: „a magyar kormány álláspontja változatlan és sziklaszilárd”, Ukrajna mindaddig nem kezdheti meg az oktatási törvény végrehajtását, amíg nem állapodik meg minden kérdésben a nemzeti kisebbségekkel, így a kárpátaljai magyarokkal.

– Örülünk annak, hogy – a jelek szerint – a konzultációk lassan megkezdődnek, a kárpátaljai magyarság számíthat a magyar kormány teljes támogatására – fogalmazott. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány csak akkor fogja feloldani Ukrajna nemzetközi törekvéseit blokkoló politikáját, ha a kárpátaljai magyarok azt mondják, hogy az oktatási törvény minden részletéről megállapodás született. “Ettől még messze vagyunk” – áll a közleményben.

Kijev csak látszatengedményeket tesz az oktatási törvény kapcsán – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Kutatóközpontjának főmunkatársa az M1 csatornán. A kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvénynek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltak bevezetéséig – közölte hétfőn Lilija Hrinevics tárcavezető.

Fedinec Csilla szerint egyelőre szó sincs arról, hogy a kijevi vezetés újratárgyalná az oktatási kerettörvényben foglalt azon rendelkezéseket, amelyek a kisebbségektől korábban megszerzett jogokat vonnak el. Az átmeneti időszak meghosszabbítása felfogható úgy is – fűzte hozzá –, hogy a komplex oktatási reformot rögzítő törvény végrehajtására a jelenlegi körülmények között nincs elegendő forrás. Ahhoz, hogy a kisebbségi jogok ne sérüljenek, a kerettörvény vonatkozó részeit teljesen újra kellene tárgyalni – mondta Fedinec Csilla.

Szabó Sándor