Vasárnap hajnalra ismét Ukrajna több megyéjében rendeltek el légiriadót. Robbanásokról számoltak be Herszonban, illetve Ivano-Frankivszkban is, bár utóbbiról nincsenek pontos információk. Ivano-Frankivszk polgármestere szerint a reptér bombázása miatt lehetett robbanásokat hallani. Lemberg megyében Andrij Szadovij polgármestere is megerősítette a rakétatámadás tényét. Az orosz megszállók légicsapást mértek a Lemberg megyében található Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központra, ismertebb nevén a javorivi katonai gyakorlótérre. Később a megye kormányzója közölte, hogy kilencen meghaltak, 57-en pedig megsebesültek a bázisa elleni támadásban. Vasárnap, az ukrajnai háború tizennyolcadik napja. Kövesse élő hírfolyamunkat:
20:00
KISZó-videó: A Szent Mihály Gyermekotthon is menedéket nyújt a háború elől menekülőknek
A háború kitörését követő néhány napon belül megérkeztek az első menekültek a Ráti Szent Mihály Gyermekotthonba is. Bíró Mária, az otthon vezetője elmondta, az első nap csupán négyen érkezetek, azóta viszont központi házuk megtelt és elfogytak a szabad férőhelyek.
Ilyen sokan még soha nem támogatták Ukrajna EU-s tagságát
A Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban egyidejűleg végzett felmérés tanúsága szerint a polgárok meghatározó többsége akarja Ukrajna uniós tagságát.
A támogatottság Franciaországban a legalacsonyabb, de itt is a megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) véli úgy, hogy Ukrajnának az Európai Unióban a helye. A németek 69 százaléka osztja ezt az álláspontot. Az olaszországi válaszadók 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elfogadja Ukrajna integrációs törekvéseit.
A lengyel társadalom állásfoglalása a legegyöntetűbb.
A szomszédos országban a lakosság 91 százaléka van Ukrajna csatlakozása mellett.
A közvélemény-kutatásból, melynek társszervezője a Jaltai Európai Stratégia (YES) volt, az is kiderült, hogy az Ukrajnát ért agresszió után 68 százalékra nőtt azok száma, akik támogatják az EU szorosabb integrációját védelmi téren. Olaszországban 59, Németországban 66, Franciaországban 68 százalék szorgalmazza a közös európai haderő létrehozását – adta közre Pravda.com.ua.
Széljegyzet: Gondolatok omló ég alatt
Ukrajnában második hete tart a barbár pusztítás, a szorongás, az ártatlan gyerekek, védtelen öregek halála feletti gyász… Nem maguktól jöttek, hanem orosz tankokkal, harckocsikkal, vadászrepülőkkel hozták. Nem vírus terjeszti, hanem a hatalom, a birtoklás vágya. Pedig mély igazság rejlik Sánta Ferenc kiváló novellista gondolatában: „Nincs olyan érdek, amely megérne egy háborút, akármilyen érdeknek legyen az feltüntetve”.
Horváth Sándor
Pedig a történelem számtalanszor bizonyította, a tirannusok hosszú távon sohasem lehetnek győzők. Nem Xerxész tettét dicsérik kőbevésett feliratok, hanem Leonidászét, pedig a háromszázból senki nem tért vissza Spártába a Thermopülai-szorosból.
S azt se felejtsük, a támadók nem csupán értékeinket akarják elpusztítani, életformánkat készülnek felszámolni, ideológiájukat ránk kényszeríteni. Márai Sándor így fogalmazta meg: „A háború nemcsak azért a legnagyobb szerencsétlenség, mert az emberi életek millióit pusztítja el – egy járvány, az időjárás változása is elsöpri emberéletek százezreit –, hanem sokkal inkább az emberi lélek és műveltség területén végzett vészes pusztításai miatt”.
Most sokakat kerít hatalmába az elkeseredettség, félünk és féltjük szeretteinket. Már-már elveszítjük hitünket.
Minden szorító körülmény ellenére erősítsük meg szívünket, higgyünk a jó, az emberi értelem és humánum győzelmében. Ha majd a fehér galamb elhozza a béke olajágát, ne feledjük Malála Júszafzai Nobel-békedíjas pakisztáni születésű emberjogi aktivista szavait: „Mindig megdöbbenek azon, hogy az emberek mennyire magától értetődőnek tartják a békét. Én mindennap hálát adok érte”.
Üljünk le családi, baráti körben. Hajtsunk fejet azok emléke előtt, akik értünk áldozták a legdrágábbat, az életüket. Gondoljunk az óvóhelyeken szorongókra, az otthonukat elhagyni kényszerültekre. Mindazokra, akik hiányt szenvednek. A közösség erőt, biztonságot ad, bátorít, oldja a szívet markoló fájdalmat.
Kapaszkodjunk a hit, a remény és a szeretet bizonyosságába, s emeljünk fel másokat. Most ennek van itt az ideje.
A lángoló Eiffel-toronnyal kérik a Nyugatot az ukrán légtér lezárására
Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter Párizs bombázását bemutató videót tett közzé.
A felvételen az látszik, ahogy a vidáman fényképezkedő nő háta mögött légicsapás éri az Eiffel-tornyot, ami ennek következtében leég. Az érzelmekre ható videóval arra szólítják fel a Nyugatot, hogy zárja le a légteret Ukrajna felett, vagy adjon légvédelmi eszközöket.
“Ha mi elesünk, ti is el fogtok” – áll a felvételen.
Orosz fegyveresek lelőtték a The New York Times újságíróját
Irpenyben orosz katonák lelőtték az 51 éves Brent Reanud újságírót, a The New York Times munkatársát.
A történtekről Andrij Nebitov, Kijev megyei rendőrfőnöke számolt be.
„A megszállók cinikusan ölik a nemzetközi sajtó munkatársait is, akik igyekeznek bemutatni az igazságot” – mondta Nebitov.
Március 13-án, ugyancsak Irpenyben orosz fegyveresek megsebesítettek két zsurnalisztát. A megyei rendőrség vezetőjének információja szerint a sérülteket az egyik fővárosi kórházba szállították.
Ukrajna folytatja a gáz kitermelését és importját
Ukrajnának mintegy 9,5 milliárd köbméter gáztartaléka van.
Az ukrajnai tárolókban jelenleg 9,5 milliárd köbméter gáz van. Az ország folytatja a fűtőanyag kitermelését és importját is – tájékoztatott Denisz Smihal. A miniszterelnök hozzátette, a behozatal Magyarországról, Lengyelországból és Szlovákiából történik.
„Az Ukrgazdobicsa valamennyi lelőhelyen folytatja a munkát, kivételt a frontvonalban lévő térségek képeznek” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: 4 atomerőmű, s valamennyi vízerőmű működik. A kormány határozata értelmében, hogy takarékoskodjanak a szénnel, a hőerőművek áttérnek a gáz használatára, melyet kedvezményes áron kapnak.
Lucescunak 5 millió dollárja bánhatja a háborút, Timoscsuk „hazaáruló” lett
A több mint két hete zajló orosz–ukrán háború a futball világába is begyűrűzött. Jó néhány botrányos sztori is kibontakozott, ezekből válogattunk ki kettőt: az egyik a Dinamo Kijev román sztáredzőjét, Mircea Lucescut érinti, a másik történet antihős főszereplője pedig Anatolij Timoscsuk, az ukrán labdarúgás egykoron ünnepelt sztárja, aki mára hazaáruló lett.
Aggódhat a Dinamo Kijev labdarúgócsapatának vezetőedzője, a román Mircea Lucescu, hogyan jut majd hozzá az ukrán bankszámláján levő mintegy ötmillió dollárjához, ugyanis zárolták a pénzét. A 76 éves Lucescu az orosz támadás után elhagyta Kijevet – ugyanígy tettek a klub légiósai, a Sahtar Donecnél szintén mindenki elmenekült –, hazautazott Bukarestbe, a pénze viszont Ukrajnában maradt, és emiatt most főhet a feje. Lucescu abban reménykedik, hogy a háború hamarosan véget ér, és visszatérhet a Dinamóhoz – a sztáredző mást nem tehet a reménykedésen kívül. A hírek szerint Lucescunak ötmillió dollárja ragadt Ukrajnában.
A gondot az okozza, hogy az ukrán kormány hozott egy korlátozó intézkedést, amelynek értelmében egy személy egy naptári évben legfeljebb ötszázezer dollárt vehet fel a bankszámlájáról. Most viszont még annyit sem, naponta csak maximum ezer dollár emelhető le a devizaszámlákról, de az is csak személyes jelenlét mellett.
Lucescu egyébként meglehetősen nehézkesen hagyta el Kijevet. Éjszaka indult el, és a moldovai határig az ötszáz kilométeres út megtétele majdnem egy napba telt neki, a határ előtt pedig öt kilométeres sor fogadta. Mircea Lucescu szerződése 2024. június 30-ig szól a Dinamo Kijevnél, jelen állás szerint ezt aligha tölti ki, hiszen az ukrán klubfutball is darabjaira hullik a háború hatására…
A másik történet főszereplője a 144-szeres válogatottbeli fellépésével Ukrajnában rekorder Anatolij Timoscsuk. A hazai szövetség azonban “kitörölte” az ország futballmúltjából az egykori közönségkedvenc középpályást. A 42 éves Timoscsuk bűne az, hogy az orosz agresszió után nem hagyta ott a Zenit Szentpétervár csapatát, ahol másodedzőként dolgozik, és semmilyen elítélő nyilatkozatot nem tett az Ukrajnát ért támadás után.
Az Ukrán Labdarúgó Szövetség (UAF) arra jutott, hogy Anatolij Timoscsuk azzal, hogy a Zenitnél maradt, s hallgatásba burkolózott, károsítja az ukrán futballról alkotott képet. Ezért visszavonta Anatolij Timoscsuk pro licences edzői bizonyítványát, az állami szervekhez fordult, hogy Timoscsukot fosszák meg valamennyi állami kitüntetésétől. Törölték az ukrán bajnokságban, a kupában és a Szuperkupában szerzett címeitől, valamint szintén törölték a nevét az ukrán válogatott játékosainak nyilvántartásából.
Az ukrán válogatott korábbi csapatkapitánya, a védekező középpályásként, illetve középhátvédként is bevethető futballista játszott a 2006-os németországi világbajnokságon, valamint a 2012-es lengyel–ukrán közös rendezésű Európa-bajnokságon is. Az 1995-ben kezdődött profi karrierje során szerepelt a Voliny Luck, a Sahtar Doneck, valamint az orosz Zenit és a német Bayern München csapatában, utolsó klubja pedig a kazah Kajrat Almati volt, ahonnan 2017 februárjában vonult vissza. Hazájában három, Oroszországban és Németországban két-két alkalommal volt bajnok, ezenkívül a Zenittel 2008-ban UEFA-kupát, a Bayern Münchennel pedig 2013-ban Bajnokok Ligáját nyert.
Az orosz agresszió után a Zenit egyetlen ukrán labdarúgója, az 54-szeres válogatott Jaroszlav Rakickij felbontotta a szerződését és hazautazott. A Szentpéterváron maradt Timoscsuk azóta Ukrajnában kap hideget-meleget. Korábbi felesége, Nagyezsda Navockaja is kikelt ellene a Facebook-oldalán abban a bejegyzésében, amelyben megosztotta a lebombázott mariupoli gyermekkórházról készült, az egész világot bejárt fotókat.
Vannak pozitívabb sztorik is az ukrán fociban. Szerhij Rebrov, a Fradi korábbi trénere nemrég azt mondta, amint befejeződik a szaúdi bajnokság, ahol jelenleg dolgozik, hazatér a hazájába, ahol kész fegyvert ragadni.
Mint írtunk arról, Ukrajnában teljesen leállt a futballélet: stadionokat bombáznak, az utánpótlás korú focistákat pedig igyekeznek külföldre kimenekíteni:
Happy enddel zárult az anyukáját kereső ukrán kislány története
Megnyugtatóan rendeződött a hatéves menekült kislány, Nagyija Molcsec története, aki Tiszabecsen keveredett el a szüleitől és egy szívszorító fotóval kereste családját.
Korábbi cikkünk nyomán, a tiszabecsi segítségponton tevékenykedő egyik önkéntes kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a kislány anyukáját telefonon Ausztriában sikerült utolérni. Elmondása szerint két személyautóval menekült egy nagyobb menekültcsoport és az anyuka abban a hitben volt, hogy a gyerek a másik kocsiban van. Csak később egy pihenőhelyen vette észre, hogy elkallódott Nagyija.
– Rémülten menekültek, a tumultusban, kavarodásban nem vették számításba, hogy a két járműben mindenki megvan-e? – mesélte az önkéntes.
A zokogó kislány miután miután megtudta, hogy sikerült kapcsolatba lépni az édesanyjával és már útban van érte, megnyugodott, és már játszani is volt kedve.
Újabb polgármestert raboltak el Ukrajnában
Az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűntettek rendszeressé kezdenek válni Ukrajnában, közölte Olekszandr Sztaruh, a Zaporizzsjai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke, miután újabb polgármestert raboltak el.
Az agresszor ország katonái ezúttal Dnyiprorudnij első emberét, Jevhen Matvejevet ejtették foglyul.
Korábban a Melitopoli Városi Tanács vezetőjét, Ivan Fedorovot rabolták el, amiért nem volt hajlandó együttműködni az orosz megszállókkal. Később kineveztek a helyére Halina Danilcsenkót, aki közzétett egy videófelhívást, arra buzdítva a lakosságot, hogy éljenek “az új valóságban”. Zelenszkij bejelentésére reagálva leszögezte: hazaárulás vádjával fogják bíróság elé állítani azokat, akik kollaborálnak a megszállókkal.
Miniszterelnök: Ukrajnának több hónapra elegendő élelmiszer-tartaléka van
A kormány tervet dolgozott ki a vetési kampány támogatására. A munkálatokat már most el kell kezdeni „ott, ahol ez lehetséges” – mondta Denisz Smihal.
A kormányfő kiemelte: a kabinet a hadiállapot idejére megtiltotta, illetve korlátozta azoknak a cikkeknek az exportját, melyek kiemelten fontosak az élelmiszer-ellátás szempontjából. E kategóriába tartozik többek között a búza, a grecska, a hús, a tojás, a vaj, a cukor.
„A felmérések arról tanúskodnak, hogy Ukrajna az alapvető élelmiszerekből a közeli hónapokra el van látva. De gondolnunk kell a jövőre. Ezért a kormány intézkedéseket tesz a vetési kampány támogatására, melynek már most el kell indulnia, ott, ahol ez lehetséges” – fejtette ki Smihal.
Szijjártó: támogatást kapnak az ukrajnai menekülteket foglalkoztatók
A kormány tervet dolgozott ki a vetési kampány támogatására. A munkálatokat már most el kell kezdeni „ott, ahol ez lehetséges” – mondta Denisz Smihal.
A kormányfő kiemelte: a kabinet a hadiállapot idejére megtiltotta, illetve korlátozta azoknak a cikkeknek az exportját, melyek kiemelten fontosak az élelmiszer-ellátás szempontjából. E kategóriába tartozik többek között a búza, a grecska, a hús,a tojás, a vaj, a cukor.
„A felmérések arról tanúskodnak, hogy Ukrajna az alapvető élelmiszerekből a közeli hónapokra el van látva. De gondolnunk kell a jövőre. Ezért, a kormány intézkedéseket tesz a vetési kampány támogatására, melynek már most el kell indulnia, ott, ahol ez lehetséges” – fejtette ki Smihal.
Akik Kárpátalján maradtak… │ KISZó-interjú
Rengetegen, köztük számos kárpátaljai is elhagyta az országot a harcok megkezdését követően. Azóta már néhányan visszajöttek – valaki csak összecsomagolni, míg mások védeni azt, ami itt maradt. Menni vagy maradni – óriási dilemma. Meséljenek most azok, akik utóbbi mellett döntöttek. A cikk címére kattintva elolvashatja az interjút!
Lengyel elnök: Putyin politikailag már elvesztette a háborút
A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre.
Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.
Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök „bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetbe került.
Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen fegyvert nem használ, ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön.
Nőnek öltözve próbált az országból elszökni egy ukrán férfi
Csernyivec megyében a porubnei határátkelőn nőnek öltözött, parókát viselő férfit tartóztattak fel a határőrök, aki így próbálta meg kijátszani a hadiállapotra vonatkozó rendeletet, amelynek értelmében a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát – közölte az Ukrán Állami Határőrszolgálat nyugati regionális kirendeltsége.
A 30 éves kijevi illetőségű férfi felesége személyi igazolványával jelentkezett kilépésre szombaton az esti órákban. Vele volt kiskorú gyermeke is. A dokumentumok ellenőrzése során a szolgálatban lévő határőrök rájöttek a turpisságra. Az esetet jegyzőkönyvezték, az ügyiratot továbbították a rendőrségnek. Törvénytelen határátlépési kísérlet és a hadkötelezettség alóli kibújás vétsége miatt indítottak büntetőeljárást a férfi ellen.
Meg egy hét szünidőt rendeltek el a kárpátaljai iskolákban
A megye oktatási intézményeiben még egy héttel meghosszabbították a tavaszi szünetet. Így a tanárok és a gyerekek holnaptól, azaz március 14-től, nem térnek vissza az iskolapadokba, hanem továbbra is pihenőn maradnak, közölte Marjana Maruszinec, a megyei oktatási osztály vezetője.
Mivel több iskolában és óvodában menekülteket szállásoltak el, a tanárok pedig önkénteskednek, nem tudják újraindítani a teljesértékű oktatási folyamatot. Ezen túl a gyermekek biztonsága is szem előtt tartandó.
Továbbra is figyeljük a helyzet alakulását, viszont addig is – vakáció – jegyezte meg Maruszinec. Következő héten a megyevezetés és a kistérségek újra áttekintik a lehetőségeket.
A Beregszászi kistérségben erről már korábban döntés született.
Egy héttel meghosszabbították a tavaszi szünidőt a Beregszászi kistérség iskoláiban
Állami rezsitámogatás a menekülteket befogadó önkormányzatoknak
Az ukrán állam megtéríti a közüzemi költségeit azoknak a kistérségeknek, amelyek ingyenesen fogadják a menekülteket.
Úgynevezett közüzemi költségtérítésben részesülhetnek azok a kistérségek, amelyek ingyenes menedéket biztosítottak az iskoláikban, óvodáikban vagy más állami intézményeikben az ideiglenesen áttelepült személyek számára.
Az állam megtéríti a márciusi hónap fűtési, vízellátási, csatornázási és egyéb költségeket.
Ehhez a kistérségnek mindössze egy kérvényt kell benyújtania a megyei katonai közigazgatáshoz és csatolnia kell hozzá
a rezsi befizetését igazoló számlát vagy annak szkennelt változatát, közölte a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás.
Mikor lesz az tárgyalások negyedik fordulója?
Az Ukrajna és Oroszország közti tárgyalások következő fordulójára a „jogi formula” kidolgozása után kerülhet sor.
A kereteket a napokban kidolgozhatják – közölte Mihajlo Podoljak.
Amint kidolgozzák a közös jogi formulát, létrejöhet a találkozó, a tárgyalás negyedik fordulója. „Ez megtörténhet holnap, holnapután…” – fogalmazott az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója. Hozzátette: valószínűleg arra már nincs szükség, hogy „csupán eszmét cseréljenek”.
„Megbeszéltünk minden kérdést. Most ezeket megpróbáljuk valamilyen jogi keretbe foglalni” – mondta Podljak.
A háború összehozta Porosenkót Zelenszkijjel
Petro Porosenko volt ukrán államfő, jelenlegi ellenzéki vezető bejelentette: megállapodott Volodimir Zelenszkijjel abban, hogy félreteszik politikai csatározásaikat, és „egységfrontként lépnek fel az Ukrajnát ért orosz agresszióval szemben”.
Az Európai Szolidaritás nevű parlamenti ellenzéki pártot vezető ex-államfő arról tájékoztatott, hogy többször is találkozott Zelenszkijjel. Hangoztatta: ez most teljes mértékben megfelelő és helyes magatartás, most egy ukrán nem elnök, miniszter, párt vagy parlamenti frakcióvezető, és nem munkás. Most mindannyian katonák vagyunk, akiknek meg kell védeniük Ukrajnát – fogalmazott.
A volt államfő szerint az ukránok meglepték Vlagyimir Putyin orosz elnököt azzal, hogy meghiúsították villámháborús elképzelését, vagyis azt, hogy Ukrajnát a február 24-én indított háborúban 72 órán belül elfoglalják az orosz csapatok. „Az ukrán fegyveres erők pedig nemcsak meglepték, hanem egyesítették is a világot. A kialakult körülmények között pedig Putyin úgy viselkedett, mint egy levadászott állat” – vélekedett Porosenko. Azt is megjegyezte, hogy nagyon kételkedik Putyin mentális egészségében, s ha beigazolódna a félelme, az szerinte óriási veszélyt jelent mindenki számára.
Petro Porosenko eddig semmiben nem támogatta Zelenszkijt. Konfrontációjuk odáig vezetett, hogy a korábbi elnök ellen eljárás indult, ami miatt sokáig külföldön húzta meg magát.
Minimum 8 rakéta – Légitámadás Lemberg megyében
Vasárnap hajnalra ismét Ukrajna több megyéjében rendeltek el légiriadót.
Robbanásokról számoltak be Herszonban, illetve Ivano-Frankivszkban is, bár utóbbiról nincsenek pontos információk. Ivano-Frankivszk polgármestere szerint a reptér bombázása miatt lehetett robbanásokat hallani.
Lemberg megyében Andrij Szadovij polgármestere is megerősítette a rakétatámadás tényét.
Az orosz megszállók légicsapást mértek a Lemberg megyében található Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központra, ismertebb nevén a javorivi katonai gyakorlótérre. Később a megye kormányzója közölte, hogy kilencen meghaltak, 57-en pedig megsebesültek a bázisa elleni támadásban.
Az előzetes információk szerint legalább nyolc rakétát lőttek ki rá.
Halottakról és sebesültekről egyelőre nincs hír.
Frissítés:
Harmincöt halottja és 134 sebesültje van a nyugat-ukrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak – közölte a régió kormányzója.
Előzmények:
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Élő, 9. nap – Harcok voltak Európa legnagyobb atomerőműve körül
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
