A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly dinamikusan nőtt a foglalkoztatás, miközben egyre fokozódott a munkaerőhiány. Vajon milyen lehetőségeik vannak a munkahelyet keresőknek Kárpátalján? – kérdezte a KISZó Foltin Pétert, a megyei foglalkoztatási központ osztályvezetőjét.
– Mennyire volt könnyű tavaly munkát találni?
– A 2018-as év egyértelmű élénkülést hozott a kárpátaljai munkaerőpiacon. Sokkal több betöltetlen álláshely volt, mint ahány álláskereső. A legfőbb oka a munkaerőhiánynak a munkavállalási célú kivándorlás, de több száz új munkahelyet is teremtettek a megyében. Tavaly összesen 23 980 állást hirdettek meg a cégek a foglalkoztatási központokon keresztül.
– Hogyan alakultak 2018-ban a munkaerőpiaci igények?
– Gépkocsivezetőkre volt a legnagyobb kereslet, 1276 ilyen jellegű állást hirdettek meg a munkaadók, 1259 varrónő hiányzott, 1111 szabad munkahely volt a kereskedelemben, 900 fűtőre volt szükség a téli szezon előtt, 772 csomagolót, 600 kábelkötegelőt, valamint 500 szakácsot kerestek.
– Milyen béreket kínálnak a munkaadók?
– Tavaly mindössze 4806 olyan állást hirdettek meg, ahol minimálbért ajánlottak, míg 8682 olyan álláslehetőség volt, ahol ötezer hrivnyát meghaladó bért kínáltak. Természetesen előfordultak kiemelt, 20-25 ezer hrivnyás fizetéssel kecsegtető álláslehetőségek is. Bizonyos hiányszakmákban jelentősen megnőttek a bérek, például volt olyan munkaadó, aki havi 20 ezer hrivnyát kínált egy asztalosnak.
Nem ritka, hogy varrónőknek 16 ezer, traktorosoknak 14 ezer, pékeknek 12 ezer hrivnya fizetést ajánlanak. A munkaadók kiemelt bérekkel próbálják itthon tartani a szakképzett munkaerőt.
Tavaly november folyamán 8390 hrivnya volt az átlagfizetés Kárpátalján, ezzel a megyék rangsorában a nyolcadikok vagyunk. Ezt azért fontos kiemelni, mert a korábbi években vidékünk sereghajtó volt az átlagbérek tekintetében Ukrajnában. Elsősorban a külföldi tőkével működő vállalatok – a Yazaki, a Jabil, a Groclin, a Flextronics és a Fisher – húzzák felfelé a béreket. De sok középvállalat is kénytelen emelni, ha nem akar leállni a termeléssel.
– Melyek a hiányszakmák Kárpátalján?
– Az igények az elmúlt években megváltoztak. Ma az számít topszakmának, ahol kiemelt a bérezés. Az a tapasztalat, hogy nagyon sok magasan képzett mérnök vagy IT-szakember vállal gyári munkát, mert sokkal többet megkeres ott, mint eredeti szakmájában.
A pályakezdők elvárásai nagyok, a munkaadó viszont magasan szakképzett munkaerőt szeretne a pénzéért.
Amiből viszont kevés van, sajnos. A Kárpátalján végzett szakemberek nem mindig elégítik ki a munkaadók igényeit. Szinte a nulláról kell ezeket tanítani, előfordul, hogy más megyéből vagy külföldről hoznak szakembert. Sok mérnök dolgozik a futószalag mellett, mert jobban megfizetik. Teljesítményalapú bérezés van a gyárakban, így 150 százalékot produkálva másfélszeres fizetéshez lehet jutni. De van lehetőség a továbblépésre, karrierépítésre is.
– A jobb fizetés reményében külföldre vándorló kárpátaljai munkaerő jelenti a legnagyobb gondot?
– Hozzá kell tenni, hogy a külföldi, magasabb bérek mellé magasabb megélhetési költségek, és rengeteg lemondás, áldozat társul. Ahogy mondani szokás, sehol sincs kolbászból a kerítés… De az tény, hogy a hiányszakmák betöltésénél sokat segítene, ha Kárpátalja megközelítené a nyugati bérszínvonalat minden szakterületen. Egy felmérésben megkérdezték a külföldön dolgozókat, mekkora összegért hajlandók hazajönni.
A többség azt válaszolta, hogy a külföldi kereset 70 százalékáért.
Egyre inkább ehhez közelítenek a kárpátaljai bérek. A munkaadók néhány éve meghatároztak egy bérplafont, ami felett nem éri meg itt gyártani, de ezt már rég túllépték. Ez azt jelzi, hogy van még potenciál a régióban. Munkánk során egyre gyakrabban találkozunk olyanokkal, akik több évnyi külföldi munka után itthon helyezkednek el. De olyanra is van példa, hogy a munkáltatók három hónapra is elengedik alkalmazottjaikat külföldre.
Szabó Sándor
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
