KISZó-visszatekintés: ez történt januárban

Lassan véget ér az év, ami minden szempontból rendhagyónak bizonyult: a  2020-as esztendőre teljesen rányomta bélyegét a világjárvány, de a pandémián kívül is számos történés volt Kárpátalján. Az év utolsó napjaiban szokás összegezni, mérleget vonni, visszatekinteni, hogy mi történt az adott évben. A kiszo.net így tesz, és rendhagyó sorozattal búcsúztatja a 2020-as esztendőt. Legolvasottabb híreink, anyagaink közül szemezgetünk havi bontásban. Ez történt januárban.

Sokak meglepetésére Volodimir Zelenszkij elnök a krími tatár és az orosz mellett magyar szavakat is mondott első, államfőként elhangzott újévi köszöntő beszédében, amelyben összefogásra biztatta honfitársait a köztük lévő különbözőségek ellenére is. Magyar nyelven elhangzott megnyilatkozása nem kerülte el Budapest figyelmét sem. A magyar kormány az Ukrajnával való jószomszédi kapcsolatok helyreállításában érdekelt – hangsúlyozta újév első napján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárca MTI-hez eljuttatott tájékoztatása alapján a miniszter arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jószomszédi kapcsolatok helyreállítása Magyarországnak, Ukrajnának és a kárpátaljai magyar közösségnek is jó lenne.

Január első napjaiban az Ungvári járási Homokon ismeretlenek megrongálták a településnevet jelző magyar feliratú táblát. A barbár cselekedetet bizonyító fotót az egyik Facebook-felhasználó tette közzé a homoki kistérség online közösségi csoportjában. A megrongált tábla a megyeszékhely felőli oldalon van, de a hozzászólásokból az is kiderül, hogy a település másik végén elhelyezett magyar falunévtábla is hasonló sorsra jutott. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) mélységesen elítéli az ungvári járási Homokon történt magyar falunévtábla-rongálást és feljelentést tesz a rendőrségen, tudatta szerkesztőségünkkel dr. Zubánics László, az országos magyar szervezet vezetője. Emlékeztetett, sajnos nem ez volt az első rongálás. Azt is elmondta, a szervezet záros határidőn belül elkészítteti az új táblákat. A magyar településneveket jelző táblákat annak idején az UMDSZ állíttatta a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulással (KHÖT) közösen.

Pár nappal később megtalálták a homoki falunévtábla-rongálókat. Két helybéli, büntetett előéletű férfi követte el az ungvári járási Homokon a településnevet jelző magyar feliratú táblák barbár rongálását, derül ki az ungvári rendőrség tájékoztatójából.

Január közepén az ukrán parlament végső olvasatban elfogadta a kisebbségeket is érintő, középfokú oktatást szabályozó törvényjavaslatot. Eszerint a magyar tannyelvű intézményekben az ötödik osztálytól az órák legalább egyötödének ukránul kell zajlania. A felsőbb osztályokban ez az arány már 60 százalékra nő. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 327 képviselője támogatta, 3-an szavaztak ellene, 54-en tartózkodtak, és 16-an nem nyomtak gombot a plenáris teremben a döntéshozatalkor jelen lévő képviselők közül. Az oktatási minisztérium által kiadott sajtóközlemény szerint a törvény nyelvi cikkelye a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott konzultációt követően, az Európa Tanács Velencei Bizottsága által készített ajánlások figyelembevételével készült.

Sokkoló mennyiségű szemét a Borzsán. Bucsinszkij Viktor, a Színes Tartályok hulladék-újrahasznosító központ alapítója saját közösségi oldalán tett közzé egy fotót a Borzsa folyó felsőremetei szakaszáról, ahol egy valóságos „műanyagsziget” alakult ki a rengeteg PET palackból és egyéb szemétből.

Az emberek többsége szerint gyakorlatilag megállíthatatlan az elvándorlás a kárpátaljai magyar falvakból – legalábbis ez derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán készített felmérésből. Az általunk megkérdezett szakértő rámutatott: kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy szinte nincs olyan kárpátaljai család, melynek rokoni vagy ismerősi köréből ne dolgozna valaki külföldön, vagy ne telepedett volna át egy másik (általában nyugat-európai) országba.

Január végén látott napvilágot a hír, miszerint az ukrán kormány bezáratná a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, ha a kabinet Kárpátaljára is kiterjeszti a felsőoktatási intézmények számának tervezett csökkentését, mivel a magyar intézménnyel szemben sok észrevétele van az oktatási hatóságnak, sőt az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) is. A karpat.in.ua hírportál a depo.ua-ra hivatkozva azt közölte, évek óta rebesgetik, hogy Ukrajnában csökkenteni fogják a felsőoktatási intézmények számát az oktatás reformja során, ám most megint megjelentek az ezzel kapcsolatok ijesztő hírek. Mint arról már a KISzó online is beszámolt, a felsőoktatási intézmények számának optimalizálása érdekében a kormány módosította finanszírozásuk rendjét, és azt tervezi, hogy megszünteti ezek kihelyezett tagozatait egyes városokban, valamint össze is vonhat egyes egyetemeket, amint azt Hanna Novoszad, oktatási miniszter nyilatkozta hétfőn – olvasható az írásban.

Nagyértékű versenyzongora a péterfalvi zeneiskolának. A Tiszapéterfalvai Ifjúsági Művészeti Iskola az elmúlt közel negyed században minden kétséget kizáróan a kárpátaljai zenei és művészeti nevelés egyik legkiválóbb bástyájának számított. Elég csak arra gondolnunk, hogy innen indult útjára a Pál-família, mely ma Magyarországon a népzenei képzés és hagyományőrzés legismertebbjei közé tartozik Pál István Szalonna pedig üstökösként robbant be a magyar zenei életbe. Az egykori igazgató, Biky Ottó ma Magyarország egyik legnívósabb zeneiskolájának a vezetője. Nemrégiben Homoki Gábor az oktatási intézmény képzőművészeti képzéséért felelős festményeiből tárlat nyílt Budapesten, és Engi Erika, a zeneiskola zongoratanárnője tavaly Bonis Bona díjat nyert. Ezek a tények egyértelműen bizonyítják, Tiszapéterfalván valami kiválóan működik a zenei és művészeti képzés terén.

Január 30-án Potápi Árpád felújított óvodát adott át Csontoson. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében, magyar kormánytámogatásból felújított óvodát adott át ünnepélyesen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Csontoson. A program keretében a nagybereznai járási település kisdedóvóját 2 millió 356 ezer hrivnyából újították fel.

Szintén január végén történt, hogy Budapesten, a Magyarság Házában kezdetét vette a Kárpáti Igaz Szó centenáriumi esemény folyama. Dunda György lapigazgató vázolta a legrégebbi kárpátaljai periodika kalandos történetét, szólt az újság történetének legfontosabb állomásairól, ismertette a mai állapotokat, beavatta a hallgatóságot abba, miként is készül jelenleg a KISZó nyomtatott és online változata. Digitálisan bemutatta annak a fotókiállításnak az anyagát, amit Zunko Barnabás fotóriporterünk szerkesztett, s aminek a megnyitójára február elsején, szombaton kerül sor a Munkácsi utcai szerkesztőségünkben az aznapi hazahívogató KISZó-nap keretében.

Potápi Árpád János: Nincs alternatívája a magyar-magyar összefogásnak– exkluzív interjút adott a Kárpáti Igaz Szónak a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A politikus szerint a kijevi kommunikációval ellentétben egyértelműen visszalépés és elfogadhatatlan az új középfokú oktatási törvény. Elismerte, a várakozásokkal ellentétben 2019-ben sem történt előrelépés az ukrán–magyar kapcsolatok terén, ugyanakkor bizakodással várja a két ország vezetőinek személyes találkozóját. Magyar szempontból is elemezte az Ukrajnában lezajlott 2019-es választásokat, szót ejtett az idén ősszel esedékes, a kárpátaljai közösségünk szempontjából meghatározó fontosságú önkormányzati választások tétjéről. Ő is úgy látja, nincs alternatívája a magyar–magyar összefogásnak. A centenáriumi lapszámunkba készült exkluzív interjú során nemcsak politikáról beszélgettünk a nemzetpolitikai államtitkárral. Gondolták volna, hogy nincs sofőrje, és hogy évente 120 ezer kilométert tölt a volán mögött, vagy hogy egyre jobban kedveli a hokit, szeret futni, síelni és lovagolni? A Kárpátalján történt rendőrségi kalandjairól is mesélt. Interjúnkból az is kiderül, ha választania kellene, akkor Fradi, vagy Újpest?

Idén ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a Kárpáti Igaz Szó országos közéleti lap, amelynek jogelődje, a Munkás Újság első száma 1920. január 31-én jelent meg. A centenáriumot nagyszabású ünnepség keretében méltatták, amelyen jelen volt negyven egykori és jelenlegi KISZó-s munkatárs is.

A jubileum díszvendége, Szili Katalin úgy fogalmazott: a Kárpáti Igaz Szó századik születésnapja nem csak a kárpátaljai sajtó ünnepe, hanem a Kárpát-medencei magyar újságírásé is. A miniszterelnöki megbízott elmondta, a lap a legnehezebb időkben is kitartott, átvészelte a történelmi változásokat, diktatúrákat és ideológiákat. Mindig egy dolgot tartott szem előtt, hogy felkiáltójel legyen és védje a magyar közösséget, amely kisebbségben él szülőföldjén.

– A KISZó missziót látott el, amellyel ennek a közösségnek az értelmiségét, politikai érdekképviseletét segítette, illetve támogatta mindvégig kultúrájában és nyelvének megőrzésében. A miniszterelnöki megbízott megköszönte a szakmaiságot és az elkötelezettséget Balla Lászlónak és valamennyi újságírónak, akik ez alatt a száz év alatt az újságot szolgálták.